A változásról...
Az életben mindig minden folyamatosan változik. Amikor jól mennek a dolgok, tanuld meg élvezni, hiszen nem tart majd örökké. Amikor a dolgok rosszra fordulnak, ne töltsön el aggodalom, hiszen ez sem tart örökké. Az ember és a személyisége mindig változik. Van, hogy könnyen megy. Ez a megértés világa. Van, hogy nehezen megy. Ez az elviselés vagy értetlenség világa.
A lényeg, hogy a változás és az elmúlás kéz a kézben járják csodás táncukat.
Közülünk sokan keresik a biztonságot, az állandóságot, a kiszámíthatóságot a kapcsolataikban, és az életvitelükben egyaránt. Ez pedig egy nagyon komplex és érdekes kérdést fel. Léteznek -e ezek a dolgok egy olyan világban, amelyben az egyetlen biztos dolog a megállás nélküli folyamatos változás. Nem lehetséges, hogy inkább a szinkronicitásra, és az alkalmazkodásképességünk fejlesztésére kellene jobban odafigyelnünk. Hiszen ebben a világban amiben élünk, ha valami "megáll", vagy "leáll" a folyamatos változásban és mozgásban, akkor az gyakorlatilag a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy halott, azaz kilép a létforgatag kerekéből. Vagy talán átalakul a létforgatag kerekében? Ki tudja. Mindenestre sok a kérdés, kevés a válasz.
Folyamatos változásban élünk.
A változás attól válik valamilyenné, ahogyan rátekintesz. Ezért azt javaslom, gondold meg jól milyen irányból szemléled ezt a jelenséget.
Sokan félnek a változástól. Attól, hogy nem tudják mi fog velük történni egy-egy döntésük következtében. Félnek a saját döntéseik következményétől még akkor is, amikor a jelen élethelyzetük szinte már teljesen tarthatatlan. "Majd holnap." "Talán legközelebb." "Nincs is időm, most ezzel foglalkozni." Most ezért, holnap azért, jövő héten pedig amazért. És csak sorolod és sorolod tovább a temérdek jófajta kifogást. És itt kezdődik az igazi probléma. Amikor a kifogásaid olyanok akár a téglák, amelyekből szépen megépíted a "kifogás házadat" és beköltözöl a "Kudarc utca 11." szám alá. Kényelemben vagy.
Itt bizony évek óta nem változik semmi, de hát milyen jó is ez nekem, hiszen betonbiztos az épület. Én alkottam, stabilabbnál stabilabb magyarázatokkal. Nos talán ez az egyetlen olyan helyzet, amikor az intelligencia bizony a hátrányodra van. De tényleg mindig rajtad kívül álló okok miatt nem teszel meg dolgokat? Tényleg nincs más döntési lehetőséged? De bizony van! Néha fájdalmas és kínkeserves dolog ennek már a felismerése is, hiszen mennyivel könnyebb lelkiismeret-furdalás nélkül kifogásokat gyártani a változás elkerülése érdekében, esetleg másokat vagy a környezetünket okolni a tétlenségünkért. Persze azért ez nem ilyen egyszerű, hogy: mostantól tudom, én vagyok a felelős és holnaptól minden megváltozik.
Az első és legfontosabb lépés, hogy felismerjük: eljött a változás ideje.
Ekkor fontos, hogy feltedd magadnak a kérdést egyes szám harmadik személyben. Mi a fontos .....................-nek. (Péternek, Ildinek,) Talán így jobban ki tud majd kristályosodni, hogy hogyan is lehetne megcsinálni a változást a saját életedben. De az is lehet, hogy ezen a ponton jól jöhet egy külső szemlélő is...
